Vasárnapi levél
(Kis nosztalgiás válogatás régebbi, - nekem szívem csücske - történetekből.)


Már nem úgy jönnek a fák

Sok az újhó Chopok délen, rájdozni jöttünk. Négyen ülünk a négyüléses székben, balról jobbra: Orsi, én, JG, és egy vagy szlovák - magyar, vagy magyar - magyar kb. 30-35 éves bordos - rájdos - os fiú.

Beszélgetünk az időjárásról, a hóról, dícsérjük ami eszünkbe jut, és szidjuk amit ilyenkor szidni szokás.

A bordos fiúból egyszer csak kiszakad:

- "Nekem nem olyan már, mint régen !"
- Miért?
- Beteg vagyok.
- Mi a baj?
- Rákbeteg vagyok........


Döbbenet, csend, elfacsarodó szívek, azonnal elfelejtődött dicsérni és szidnivalók.

- Hát azért ... ez nagyon tiszteletreméltó dolog tőled, ... hogy itt vagy, hogy nem adod fel.

- Imádom a hegyet. A havat. A havas erdőt. De már ... nem úgy mennek az ugrások, és már... nem úgy jönnek a fák, mint régebben. És ez ... nagyon ... nagyon ... fáj.

Belénk szorúl a szó. Csak a szél beszédjét, és a lift jellegzetes kattyogó hangjait hallani, amint áthalad a szék az oszlopok alatt. Mondhatnánk bármit, ezeknek a hangoknak most überelhetetlen a mondanivalója.

Kiszálláskor csak ennyit tudok:

- További szép napot mindenkinek. Talán ezt sem kellett volna?

Így utólag: sok szerencsét és kitartást kedves Ábel, itt a rengetegben.


Szép vasárnapot kívánok az olvasónak
Replaci

Kép: Steve Eubanks and Robert LaMarche: Síelni jó

"1733 - ban egy Jens Henrick Emahusen nevű fickó összeállította az első síszabálykönyvet norvég síalakulatok számára."

Vasárnapi levél

Ozsi legutóbbi hozzászólása olyan, „vesébe vágóan” izgalmas kérdéseket feszeget, melyek megérdemlik, hogy beszélgessünk róla. Nem állítom, hogy a válaszaim mindenkire érvényes igazságokat tartalmaznak, mindenesetre nem kihagyhatóan ide kívánkoznak.

Idézet 1. (ozsitól).
„Ezeket a vitákat már százszor lefolytattuk különböző képzéseken és továbbképzéseken, ennek ellenére rendre újra előjönnek.”

Válasz:
A sors úgy hozta, hogy (bár minden soros továbbképzésen részt vettem), hozzám (valahogy) nem jutott el a vita híre, illetve hát, az egyszerű tagok véleménye amúgy sem sokat nyom a latban. Így aztán én megyek a magam deklarált céljai felé, ami az átlag amatőr síelők átlag sí tudásának a magasabb szintre emeléséhez alkalmas eszközök keresése volt, és reményeim szerint marad. Ez a koncepció nem okvetlenül van szinkronban egy eleve legmagasabb tudást megcélzó hosszú távú tematikus koncepcióval, mert úgy vélem az csak azoknál működik, akiket erre rá lehet venni, (tévedés joga fenntartva).

Idézet 2.
„És cáfolni sem tudta eddig senki a fékező hóeke problémás oldalait.”

Válasz:
Részemről nem is akarom cáfolni. Akinek ez probléma, az megoldja. Vagy úgy, ahogy te, vagy másként. Az elmúlt vasárnapi levelem kapcsán sem cáfolni akartam, hanem olyan érveket próbáltam állítani, melyek ellensúlyozhatják az általad említett problémákat.

Idézet 3.
„De szívesen megvitatom újra és újra bárkivel bármilyen körülmények között, akár havon, akár műanyagon, akár csak szóban.”

Válasz:
Ozsi, számomra a vita nem cél. Több évtizedes tapasztalataim szerint személyek egymást győzködése kevés a kollektív irányvonal befolyásolására. Így marad a kultúrált beszélgetés, melynek azért lehet marketing értéke.

Idézet 3.
"Szerintem amikor te voltál kétcsillagos táborban, akkor is így tanultad tőlünk a hóekeívet, és koordinációban sem hallhattál mást sem tőlem, sem a jól felkészült kollégáimtól. Amikor javult a mozgásod a kétcsillagon ahhoz képest, ahogy odajöttél, akkor is azért javult, mert ezt a gondolatmenetet követtük."

Válasz:
A síoktató továbbképzés anyaga a mindenkori szakmai vezetés koncepciója szerinti, a vezetésben részvevők által kialakított „demokratikus kompromisszumok eredménye”. A továbbképzéseken résztvevőnek az a dolga, hogy az így kialakított éppen aktuális kollektív tudást a legjobb képességei szerint magáévá tegye, (ne fordulhasson elő, hogy az elmegy mellette), és ha az egyáltalán lehetséges, beépítse a saját kelléktárába.

Idézet 4.
"Félelmetes, hogy szinte az összes síelőnek, aki nem kezdőként jelenik meg oktatáson, a rosszul kialakított hóekeívek hatásaival kell megküzdenie."

Válasz:
Nem vonva kétségbe azokat az érdemeket, melyeket a régi / új (csúsztatott vagy vágott) hóekeív felelevenítése - interpretálása kapcsán elértetek, jegyzem meg, hogy az eredeti koncepció egyik megoldást sem nevezi jónak vagy hibásnak, hanem elhelyezi őket egy rendszerben, majd azokat a tanuló, a lejtő és a hó vonatkozásában tárgyalja. Ez a hozzáállás nekem (többek között) azért is szimpatikusabb, mert egy (bocsánat) 50 kg. „kufferral” bíró konyhából jött háziasszonynak igen nagy nehézségei támadhatnak abból, ha arra próbálom őt rávenni, hogy tolja ki a „kuffert” az általa biztonságosnak vélt középső helyzetből.

Idézet 5.
"Arra is kíváncsi vagyok, miként értékelendő az a tény, hogy én nem tanítom már régóta (és még jó néhány igen kitűnő síoktató sem), a tanítványaim mozgása mégis jobb lett,"

Válasz:
1. Értetek ahhoz, amit csináltok.
2. Ugyanazon célok elérése többféle úton lehetséges.

Idézet 6.
"Sajnos csak a legjobban képzett, kitűnő szemű oktatók veszik észre a különbséget a tanulás korai szakaszában a helyes és a hibás forgatás között,..."

Válasz:
A forgatástól elvonatkoztatva, általánosságban, (magánvélemény): A helyes vagy helytelen megítélése attól függ, hogy az alkalmazott megoldás beleillik –e a síelés közben érvényesülő fizikai törvényszerűségekhez történő alkalmazkodások koncepciójába. Ez jelentősen tér el a hegyről lehető legrövidebb úton történő lejutás híveinek az álláspontjától, de nálam ez tudatos.

Idézet 7.
"A magam részéről a kihívást vállalom, de semmi értelmét nem látom három nap alatt vizsgálni, mert..." stb.

Válasz:
Kész vagyok a kompromisszumra. Mivel azonban egy 10 – 15 napos egyfolytában tábornak kicsi az esélye, a (rész) eredmények értékelésének is bele kell férnie a projektbe.

És a legvégére a legizgalmasabb,

Idézet 0.
"Kíváncsian hallanám, hogy milyen olyan fontos mozgáselemeket lehet megtanítani a fékező hóekével, amelyeket kevésbé káros módszerekkel nem lehet."

Válasz:
A káros módszer megítélésének sokféle megközelítése létezhet. Tiszteletben tartva másféle megközelítéseket is, én maradok a biztonsági megközelítés útján. Pl. mindenképpen káros egy olyan (lásd konferencia) módszer, melynek eredményeképp a tanuló sem kanyarodni, sem fékezni, sem a kettő kombinációját alkalmazni nem tudja, és mindebből következően a pánikreakció elkerülését lehetővé tévő feldolgozás sincsen meg, 4 NAPOS SÍOKTATÁS UTÁN. Na, ez a káros.

A csúszó – fékező hóeke megtaníttatása nem cél, hanem célok eléréséhez alkalmas eszköz.

Néhány cél, (nem teljes körűen):

- Kis lejtésű területen történő haladás sebességszabályozása. A lejtőhöz és hófajtához igazított fékút megtapasztalása, ebbéli jártasság megszerzése.
- A különböző nagyságú ekehelyzetekhez tartozó, különböző mértékű él helyzetek következtében előálló, menet közbeni következmények megtapasztalása, abban jártasság szerzése.
- Mozgássor (ok) –ba építéshez szükséges előzetes jártasság megszerzése.
- A GYORSULÁS, (egyenes siklásban) és LASSULÁS (egészen a majdnem megállásig) RITMUSÁNAK érzetének megtapasztalása, abban jártasság szerzése.
- Élezéssel kombinált szimmetrikus horizontális terhelés precíz beállítása, majd az első, kizárólag terheléssel történő elfordulás megtapasztalása, abban jártasság szerzése. (Ha csak ezt az egy kombinációt megtanítják a gyereknek, a baj elkerülhető lett volna).
- A horizontális ÉS előre - hátra történő terhelésváltások gyakorlása közé beiktatott alkalmazás abból a célból, hogy a „bejáratáshoz” alkalmas átlagsebesség tartható legyen.
- Stb...nem sorolom tovább.


Szép napot az olvasóknak
Replaci
http://www.kanyarsiklub.hu

Érdekes hasonlatot fogalmazott meg a gyermek sí baleset konferencia egyik neves előadója. A vitorlás hajónak sincsen fékje, ezért aztán az a síelésben is nélkülözhető. Legalább is én így értelmeztem a hasonlatot, ha félreértettem, elnézést kérek.

Van –e fékje a vitorlás hajónak?
A vitorlás hajó motorja, (külső erő), a szél. A külső erőt, a vitorla közvetíti a szél nélkül magatehetetlen hajótestre.

Már 3 –as szélben, (Beaufort), is nagyon tud ám robogni egy „lee oldali félszivarra” döntött, fokkal együtt 20 nm. feletti vitorlafelülettel bíró katamarán.

Mégis, amikor elengedem a GRÓSZT, olyan hirtelen „fogy el a benzin”, és a siklásból kijött hajó relatíve kicsiny tömegét oly hirtelen fogja meg a nagyobb tömegű víz, hogy ha nem lennék trapézhoz kötve, könnyen a vízben találhatnám magam. Ez maga a fizika! Tanulság? A vitorlás hajó nagyon is hatékony fékje maga a víz.

Szükség van –e fékezésre a sízésben?
A síelésben, (a vízben történő mozgáshoz képest) jelentősen másként hatnak a fizikai törvényszerűségek. A gravitáció, a súrlódási ellenállás, a centrifugális erő és az íven maradáshoz elengedhetetlen, élezéssel létrehozható centripetális erő.

A könnyed és biztonságos síelés, a síelés közben érvényesülő fizikai törvényszerűséghez történő alkalmazkodásokról szól. Az alkalmazkodás vezető motívuma az egyensúlyozás, az egyensúlyozás eszközei pedig, a síelés alapfunkcióinak és azok összefüggéseinek a jól meghatározható alkalmazásai.

A síelés fékezési lehetőségei
Alaptétel, hogy a lejtőre a SÍLÉC nem tisztán hossz irányában történő mozgások, (csúszások) fékező hatással bírnak. Pl.: csúszó - fékező hóeke, a forgatott hóeke (és/vagy) támaszhelyzetek különböző változatai, a hegy felé irányított sí, az oldalt csúszás (ruccsolás), stop megállás, bodystop, ...stb.

A legutóbbi SMSZ továbbképzésen a mi csoportunk kiképző oktatója feltette a kérdést: "ki tanítja közületek a fékező hóekét, ...én igen, mondta ő. És a csapat kb. fele, jelezte azt, hogy igen, tanítja.

Napjaink magyar síoktatásának az egyik vitakérdése tehát, hogy tanítsuk - e kezdőknek az un. csúszó - fékező hóekét. Pontosítva, ez a kérdés azt jelenti, hogy tanítsuk - e az esésvonalban történő hóekével történő fékezést és megállást.

1. A ne tanítsuk álláspont érvei:
1. a. Ezek a sítechnikák alig alkalmasak a sebesség szabályozására és a megállásra.
1. b. Sőt kifejezetten veszélyesek, mert nehezebb körülmények között szinte lehetetlen így megállni vagy hatékonyan fékezni.
1. c. Biztonsági szempontból akár szerencsés lenne ezeket a kezdőoktatásban teljesen elkerülni.

2. A tanítsuk álláspont érvei:
2. a. A csúszó - fékező hóeke, A MEGFELELŐ TERHELÉS ALKALMAZÁSÁVAL, KIS MEREDEKSÉGŰ PÁLYÁKON jól használható fékezésre, valamint a fékút bekalkulálásával történő megállásra. A hófajtához igazodó fékút és megállás tanuló számára gyakorlatban történő megtapasztalása és begyakorlása a biztonságosan hatékony síoktatási tematika részét képezi.
2. b. Meredekebb pályán természetszerűen a kanyarodás eszköze lép életbe. Az esésvonaltól el, majd tovább a hegy felé kanyarodásnak élezési és terhelési feltételei vannak, ezeknek megtanítása megkerülhetetlen, mert nélkülük a technika nem működik.
2. c. Számomra nem meggyőző az érv, hogy azért ne tanítsuk, mert az első nem működik a második helyzetben. A kérdést meg is lehet fordítani, miszerint ha csak a második megoldást ismeri meg a tanuló, és a technika alkalmazásához nincsen elég hely, a csúszva fékező hóeke ismeretének hiányában a balesetveszély ugyanúgy fennáll. 3 nap alatt mindkét technikát felügyelet melletti „átlagkékpályás” készségszintre lehet tanítani. A pálya meredekségéhez igazodó megoldás kiválasztása, a működések megtapasztalása és beidegeztetése, a biztonságosan hatékony síoktatási tematika részét képezi.

Előbbieken túl, a csúszó – fékező hóeke gyakorlatsorba ágyazása további közel fél tucat olyan nagyon fontos készség alapjának az első, még minden veszély nélküli ráéreztetésében tud segíteni, melyre a magas fokú síelésben is szükség van, és a mozgásba történő korai (biztonságos) beépítése rendkívüli módon SEGÍTI ELŐ a későbbi hatékonyságot.

Mindezek miatt azt állítom, hogy a csúszó - fékező hóeke értő szakember általi megtanítása a rendszer egyik olyan „stabil adatát” képezi, az annyi plusz hasznot generál, melyek mellett eltörpül a hozzá nem értő tanítás következtében előállható olyan helyzet, melyben a tanuló olyan helyen is ezt alkalmazza, (MERT NEM TANÍTOTTAK NEKI MÁS MEGOLDÁST), ahol ez a fékezési módszer már nem működik.

Szép vasárnapot kívánok az olvasónak,
Replaci
Előadás videója és írásos változata:
http://www.kanyarsiklub.hu/Eloadas_Outlet.html


Ui.
Alapelvek eltérő véleménykülönbségek kezeléséhez:

Világosság, érthetőség, gyakorlatban történő ellenőrzés, gyakorlatban történő összehasonlíthatóság, gyakorlatban történő bizonyíthatóság, kívülállók általi megállapíthatóság.

Jó reggelt, síelők!

A következő levelet kaptam:

"Szeretném megköszönni a síoktatást. Jól éreztük magunkat, bár a Bálintnak a lába már nagyon fájt a harmadik napon.

Nekem az segített a legtöbbet, amikor (kanyarodásánál még nem tudtam a testsúlyt áthelyezni) azt mondtad, hogy emeljem fel a jobb lábam, és akkor a testsúlyom rögtön át tudtam helyezni a bal lábamra. Akkor délután már ezzel a módszerrel jobban sikerült a kanyarodás.

Még egyszer köszönjük a lehetőséget. Munkádhoz további jó egészséget és sok sikert kívánok!
Üdvözlettel: Marika"

Szép napot az olvasónak, Replaci
http://www.kanyarsiklub.hu/2012_05_0_TUX.html

Jó reggelt, síelők!

Az egyik fiatalember, nevezzük Károlynak, az első nap 2 - 3. oktatott órájában annyira féloldalasan állt a léceken, hogy nem azt mondom, hogy még nem láttam ilyet, de elég ritkán. Aztán megbeszéltük azokat a konkrét gyakorlatokat, melyeket délután házi feladatként önállóan kell gyakorolnia. És itt jön a durranás! A másnap reggeli első menetben a második legjobb szintre hozta magát. Igaz, két személy a csoportból kihagyta a délutáni gyakorlást, és ez nagyon meglátszott rajtuk.

A harmadik nap összesen 9. oktatott órájában, a két személy kivételével, (akik rendszeresen kihagyták a délutáni házi feladat programot), mindenki hozta a kékpályás alaplendületet, és a golyóban gyorsulásból történő stabil hóekés megállást. Úgy terhelve, ahogyan az egy bokáig érő firnhóban elengedhetetlenül szükséges.

FIRN HÓ:
A már sokszor megfagyott és felengedett hó tipikus állaga. Éjjel lefagy, reggel elkezd felengedni, néhány cm. mélységig imádnivaló, mindenkinek minden sikerül. Aztán ahogy a mind fentebbről érkező napsugarak hatására a hó tovább mélyül, a könnyű lécek egyre kevésbé tudják segíteni gazdájukat, a firnhó megsíelése óráról – órára nehezebbé válik. Ilyenkor „érnek aranyat” a súlyosabb, jó csillapítással bíró lécek.


Replaci
Évadzáró tábor, ezúttal Hintertuxon
http://www.kanyarsiklub.hu/2012_05_0_TUX.html

Nem mindennapos a történet, amikor 5 felnőtt kezdő és egy 5 éves kisgyerek együtt kezdését kell megoldani. Kell, merthogy nincsen más lehetőség. A rutin és a szülői segítség hozni szokta a megoldásokat, az igazi érdekesség azonban másutt jelentkezett.

Második naptól a kisfiú anyukája csak tört időben tudott részt venni a kezdőcsapat oktatásában. Aztán, (nem kis meglepetésemre), két kanyar alatt, alkalmazás szinten pótolta be azokat a feladatokat, melyeket a csapat többi része, (köztük a többféle sportban korábban magas szintet elérő apuka) közel három óra alatt ért el. Bizsergető jó érzés ilyen emberekkel találkozni, és együtt dolgozni. Mondjuk, tényleg nem túl sűrűn fordul elő az ilyesmi.

Más: az egyik fiatalember, nevezzük Ödönnek, az első nap 2 - 3. oktatott órájában annyira féloldalasan állt a léceken, hogy nem azt mondom, hogy még nem láttam ilyet, de elég ritkán. Aztán megbeszéltük azokat a konkrét gyakorlatokat, melyeket délután házi feladatként önállóan kell gyakorolnia. És itt jön a durranás! A másnap reggeli első menetben a második legjobb szintre hozta magát. Igaz, két személy a csoportból kihagyta a délutáni gyakorlást, és ez nagyon meglátszott rajtuk.

A harmadik nap összesen 9. oktatott órájában, kivétel nélkül mindenki hozta a kékpályás alaplendületet, és a golyóban gyorsulásból történő stabil hóekés megállást. Úgy terhelve, ahogy azt egy bokáig érő firn hóban elengedhetetlenül szükséges.

Replaci

www.kanyarsiklub.hu

Halihó!

Gördülékenyen, hasznosan telt a Kanyarsí Klub szokásos "Március idusa" programja a Kreischbergen.

A jelszó, ARCCAL A NAP FELÉ, gyönyörű megpirult pofácskákat eredményezett, kivétel, akik 50 -es faktort használtak.

Rengeteg ismerős, lehet mondani, hogy (majdnem) mindenki ott volt, aki számít.

Szép volt, jó volt Kreischberg, köszönjük. Viszontlátásra a hó végi síoktató továbbképzésen, ahol mi, (síoktatók) kerülünk majd a "bonckés" alá, illetve próbáljuk szintézisbe hozni kollektív tudásunk aktuális ismereteit.

Replaci
http://www.kanyarsiklub.hu

A terepeken dolgozó sí tanár előtt nem ismeretlen a jelenség, amikor a síelni tanuló életében először lép bele egyik lécének a kötésébe. Aztán, .... - kérem, senki ne nevessen - , amikor arra rááll, azonnal hanyatt is esik. Könnyen legyintünk, és gyorsan van véleményünk, ... nem neki való. Pedig hát, aki tud járni, jó esélye van arra is, hogy megtanul síelni. Az a kérdés, hogy mennyi idő alatt.

A kisgyermekek sem egyforma idő alatt, és nem pontosan ugyanolyan módon jutnak el a saját lábon történő elinduláshoz. És, ha már itt tartunk: ki látott már olyat, hogy a kisgyerek előbb kezdett szaladni, mint járni? Az a tapasztalatom, hogy 10 éves kor felett a gyerekek többsége annyira ügyes és értelmes, hogy gyakran jobbak a felnőtteknél.

Néha azonban előfordul, hogy a gyerek lefelé lóg ki a csapatból. Ilyenkor hamar jön a gondolat, ez a gyerek annyira kétballábas, hogy reménytelen.

A síoktató azonban, ... éppen itt kezdődik. Hogy van módszere arra, hogy a kevésbé ügyeseket is eljuttatja egy olyan szintre, mely okos, BIZTONSÁGOS közlekedést tesz lehetővé számára sípályán. Valószínűleg sosem lesz belőle versenyző, (persze nagy kitartással, még az is előfordulhat).

Mi lehet tehát az elsődleges célunk?

Okos, biztonságos, könnyed közlekedés a sípályákon.

És, hogy milyen úton lehet oda eljutni? Még nem biztos, még alakul, de lehet, hogy ez lesz előadásom témája a gyermek síbalesetek megelőzéséről szóló konferencián.

http://skioutlet.hu/hirek.php?kod=95


Síbarátsággal: Replaci

Jó reggelt síelők!

II. AMATŐR SZFÉRA, (abszolút magánvélemény, önálló okoskodás):

1. A síelés divat lett, a szomszédék is mennek, és mivel sikk, hát mi is megpróbáljuk. Sem versenyző nem akar lenni, sem síoktatásban nem kíván részt venni, csupán szeretne évi néhány napot eltölteni a hegyekben. ELVILEG ŐK AZ A NAGY TORTA, MELYBŐL (jó marketinggel) EGYRE NAGYOBB RÉSZEKET LEHETNE MAGUNKHOZ ÉDESGETNI.     

2. A tömeg egy kicsiny hányadát egyáltalán nem kell édesgetni. Ők megismervén a mozgás ízét, és látván mások eleganciáját, kedvet kapnak, és keresni kezdik a hogyanok lehetőségét. Keresésében nincsen egyszerű helyzetben, a sok egyformán szürke ajánlatból nehéz a választás, csak a sihun 40 felett van a magukat ajánló síiskolák – egyesületek száma.  

Az a baj, hogy a magyar síoktatás reklámja - marketingje annyira gyermekcipőben jár, hogy az áttörésnek, (a. pontban említett réteg megnyerésének), kicsi az esélye.

A megoldást a színes, sokoldalú, nagy választékot kínáló síoktatás piac megteremtésében látom. Az üzleti – kereskedelmi világ marketingjében az a természetes, hogy nem másokról mondok véleményt, hanem a magam programjáról készítek képet, (akár képeket), és azt bemutatom a közönségnek.

Formabontásként kis bepillantás a mi műhelyünkbe.

1. A síelni tanulók nem egyforma képességűek, ezért időnként előfordul, hogy ugyanaz a cél csak módosított – bővített, vagy akár másfajta módszerekkel érhető el.

2. Egyéni oktatásnál nincsen gond, a felkészült oktató, (köszönhetően bőséges tárházának), könnyedén kezeli a helyzetet.

3. Eltérő képességű tanulókból álló csoportos program megbonyolítja a dolgot. A képzett síoktató nem a gyengébb képességű tanulóhoz igazítja a tematikát, hanem megbontja a csoportot. A megbontás és a feladatok egyénre szabása lehetővé teszi a képességek kiegyenlítést, ami egy többnapos programnál a csoportcél elérését szolgálja.

4. Stb… még sok pontot tudnék sorolni, de nem akarok unalmas lenni.

Óriási súly differencia van az első bekezdésben említett két csoport között. A kedvezőbb arány kialakításához szükség lenne egy olyan közös stratégiára, mely az arányt nem rontja tovább, hanem esélyt ad a javítására. Ehhez egyre több olyan síoktatással foglalkozó műhelyre lenne szükség, mely profi marketinggel képes saját ajánlatát tárni azok elé, akik hajlandók azt szemügyre venni.    

Replaci www.kanyarsiklub.hu

Kis rész keresztmetszet a síoktatás piacáról, (önálló okoskodás).

I. VERSENY SZFÉRA: Alapvető cél a minél gyorsabb lejutás az akadályokkal nehezített pályában, és néha ezred másodpercek jelentenek „életet, vagy halált”.

A versenyszféra oktatása egyértelmű. Az igazi edző a jelölt pálya, a hús – vér edző pedig olyan instrukciókat ad, melyek a pálya minél gyorsabb teljesítése (dinamika) irányában hatnak. Vannak műhelyek, melyek tág teret adnak a kísérletezéshez, és ha az időmérés szerint valami jónak tűnik, hadd menjen, az elméletet majd megtalálják hozzá később. Nincsen ezzel semmi baj, a cél világosan meg van határozva, és bár a hozzá vezető utak gyakran változnak, végül is az időeredmények objektív mércék, sok vitatkoznivalónak helye nincsen, hogy helyes valami vagy sem, az időmérés majd eldönti. Ha nem is szorosan, de ide tartozik a versenyszféra utánzásának a kérdése is. Az elmúlt évtizedek alatt nem volt ritka látvány az olyan stangli fúrógéppel felfegyverkezett, edző képében tetszelgő testnevelő, (iskolaigazgató), akinek a legnagyobb hozzáértését az edzői feladatok kippstanglira történő „átdelegálása” jelentette. Érdekesség a dologban, hogy még így is előfordul néha, hogy az igazi tehetség utat tör magának.

Legközelebb az amatőr szféra ennél kanyargósabb útjairól  >>>

Szép napot, Replaci http://www.kanyarsiklub.hu

Életbiztosításokról, vagyonbiztosításokról egy kicsit másképpen: http://www.alkuszportal.hu